Múlt
A mag népének gyökerei
A magyar törzsekről
https://www.facebook.com/amagyarnyelv/posts/623907447672104?ref=notif¬if_t=notify_me
Magyar ősvallás - Yotengrit
Hun-pálos irányelvek:
Nagyboldogasszony, az ég lakóinak háziasszonya, azt várja az embertől, hogy a Föld teremtényeit úgy fordítsa saját használatára, hogy amit a felhasznált forrástól kapott, azt valamilyen formában adja vissza. És ez lészen a szolgálat, amit egyetlen kötelemként az ember magára vett.
1. Kezdetben vala az EGY. Benne vala a minden, ennek okán Ő vala a Mindenség. EGY állapota akkor rendezetlen volt, mert minden ott volt mindenűvé, és minden mindennel keveredett. Ez volt a KÁOSZ. Nem tetszhetett ez EGY-nek, mert megteremtette a Rendet, ami addig nem volt, és mindennek odaadta azt. Ettől fogva minden a Rend szerint létezik. A Rend pedig így szól:
Minden, ami az EGY-ben vala, határolja el önmagát mindentől.
2. Ez mindennek, ami az EGY-ben vala, egy külső akarat, és akár tetszik, akár nem, mindennek teljesítenie kell. Ezt az akaratot EGY úgy nevezte el, hogy kötelem. Ekkor EGY, mindennek, ami a Mindenségben benne volt, a kötelem mellé adta a létet azért, hogy az előírt kötelmét minden megtarthassa. EGY nem határozta meg, hogy az előírt kötelem milyen módon teljesüljön, minden a saját akaratából választotta meg az elhatárolódása módját és erejét. Így lett a Föld a maga akarata szerint az, ami vala most, és így lett minden, ami létező vala.
3. A mag népének Ígazsága azt tartja, hogy a Mennyei Szent Birodalmat Ata-Isis (Ata-Iz-Ten) teremtette, úgy, hogy az ősi Káoszéjszakájában hét eget Rend-elt.
4. Ata-Isis és fia, Sis-Tórem, aki a hatodik égben élt feleségével, Déliszél-asszonnyal és a fiukkal, Numi-Tóremmel, még az idők kezdete előtt, egy tüzes üstből tűzgolyókat dobált szét a kéklő mindenségbe. Mire bevégezték dolgukat, már számolhatatlan golyóbis csillogott szerteszét a végtelen kékségben. Ekkor:
5. Sis-Tórem magához hívta az égi lakókat, és meghagyta, hogy mindenki válasszon az eldobált mennyei golyókból annyit, amennyit akar, gondozza, fényesítse azokat, és vigyázzon rájuk.
6. Joli-Tórem, az égi lakók gazdasszonya, Numi-Tórem felesége volt. Apósa, Sis-Tórem neki is adott a mennyei golyókból, és fényes tüzes labdáját a legsűrűbb felhők közé gurította.
7. Numi-Tórem felesége, Joli-Tórem kapta ’hát a legsűrűbb felhők közé gurított golyót, a Földet. Joli-Tórem nem akadt rá, ezért hét fia segítségét kérve kereste tovább, míg egyikük megtalálta, és elmondta, hogy a Földet teljesen víz borítja: a Panthalassza ősóceán.
8. Joli-Tórem testvére, Kaltes-asszony, aki a saját bolygóján már életet teremtett, megsegítette nővérét. A Föld ősvizéből búvárkacsáival előbb követ és iszapot, majd termőtalajt hozatott fel. Saját, vörös hasú Cethalával ezt a hordalékot a hátán megtartatta, és az Élet-Anya(Joli-Tórem) ezen a vegyes hordalékon életet teremtett. Így fejlődött a Föld.
9. A mag népének Ígazsága azt tartja, hogy Nagyboldogasszony (Élet-Anya) teremtette a forrást, amely Ata-Iz-Ten jóvoltából megnyilvánul e világon. Ennek okán az első emberek az „Adamiták”, kiknek anyja Nagyboldogasszony és atyja Ata-Iz-Ten, származásuk égi eredetű.
10. Minden létező, ami a Földön megnyilvánul, Ata-Iz-Ten áldásával bír, mert tőle kapja az éltető Nap sugarát, így minden létező a Földön Ata-Iz-Ten akaratából létezik.
11. Amikor Nagyboldogasszony megteremtette az ember-forrást és Ata-Iz-Ten a Földön megadta néki a megnyilvánulás lehetőségét, egyetlen kötelem súlyát rakta az ember-forrás vállára: amit kaptál, azt tenmagad erejével szolgáld vissza.
12. Az ember első és egyetlen, megváltoztathatatlan érvényű kötelme Nagyboldogasszony és Ata-Iz-Ten szolgálata, mert testét az élet anyjától, tudatát tanítójától kapja, lelke pedig, a napszerán, Ata-Iz-Ten ajándéka. E szent háromság az örök igazság, amelyet emberi erő meg nem változtathat.
13. Az ember, Nagyboldogasszony és Ata-Iz-Ten (Atya Isten) gyermeke, döntési lehetőséget kapott e szolgálat teljesítése fejében, mert ahogyan fenn, úgy lenn és ahogyan lenn, úgy fenn, mert minden egynek kettő fele vagyon.
14. Az ember döntése szabad, csakis önmaga határozza meg, miként viszonyul a környezetéhez. S mert az ember döntését semmi sem korlátozza, a szolgálat teljesítése elszakadt az égtől. Ennek okán, ha feledné az ember Ata-Iz-Ten intelmét, a cselekvés szabadságát korlátozandó, állítson önmagának törvényt.
15. S mert a törvény szóval adatik meg, az ember a szót jelentéssel, Ata-Iz-Ten pedig a jelentést jellel ruházta fel. Ez a jel lett az írás. Így a jelentés jeleit az égiek adományaként kapta meg a mag népe. Minden jelnek megadatott a maga jelentése, azt cserélni, összekeverni értelmetlen, mert a jelentések jelei adják a szót, és a szó hordozza törvényt.
16. Minden létező, aki bírja a jelentések jeleit, Ata-Iz-Ten szavait bírja. Aki bírja a jelentések jeleit, ám más tartalmat rendel egy jelhez, az törvényt sért, mert a szó hordozza törvényt. Aki törvényt sért, az Ata-Iz-Ten ellen fordul, mert a jel az égiek adománya. Ennek okán:
17. Törvény csak az lehet, ami erkölcsös. Ami pedig erkölcsös, az égi eredetű, mert Nagyboldogasszonyt és Ata-Iz-Tent szolgálja.
18. Minden törvény, ami nem égi eredetű, hamis, mert ellene vagyon a Nagyboldogasszonynak és Ata-Iz-Ten-nek teendő szolgálatnak. Aki hamis törvényt állít, erkölcstelen, önnönmaga és környezete kárára van, miért is számot adni köteles a közösségnek, amelyre hozta volna önnön érdekét szolgáló törvényét.
19. Ahogyan EGYa REND-del ketté osztotta a mindenséget megnyilvánultakra és puszta létezőkre, az ember döntése is kettő az egyben: főt hajt a törvény előtt s megtartja azt, vagy másként teljesíti szolgálatát az evilági létért. A döntés szabadságának el nem választható párja a következmény.
20. Minden döntés a törvényből ered. S mert törvény csak erkölcsös lehet, a törvényt betartó döntés az embert Ata-Iz-Ten-hez visszaemeli.
21. Minden döntés, amelyik a törvény ellenében hat, erkölcstelen, Ata-Iz-Ten-től elszakít. Az ember, aki erkölcstelen döntésének következményét veszi magára, nem teljesíti egyetlen, törölhetetlen kötelmét. A következmény: a közösség, amelyikben él, kitaszítja magából. Mert legyen bár birtokában a mindenség teljes tudása és ereje, az ember nem mentesül a szolgálat alól, amit Ata-Iz-Ten adományáért önnönmaga erejével tenni köteles.
22. Nagyboldogasszony, a földi élet teremtője, források sokaságát teremtette, hogy az ember élete boldog nyugalomban teljen. Ata-Iz-Ten pedig adta a Napot, hogy azok a források megnyilvánuljanak.
23. Nagyboldogasszony, az ég lakóinak háziasszonya, azt várja az embertől, hogy a Föld teremtényeit úgy fordítsa saját használatára, hogy amit a felhasznált forrástól kapott, azt valamilyen formában adja vissza. És ez lészen a szolgálat, amit egyetlen kötelemként az ember magára vett.
24. Nagyboldogasszony gondoskodik teremtményeiről. S mert az ember Ata-Iz-Ten-től kapta lelkét, maga is képes teremteni. De amit ember teremtett, arról embernek kell gondoskodnia.
25. Minden, amit ember teremtett, szolgálja teremtőjét.
26. A teremtő ember döntése legyen, ha átadja önnön teremtményét, legyen az bármi, bárhol, bármikor. A döntés következménye ekkor a teremtmény szolgálatának maradéktalan elvesztése. A teremtmény ennek utána az átvevőnek szolgál azzal, hogy átvevő a szolgálat következményét kizárólagosan élvezi, a teremtményről való gondoskodásnak terhét viseli.
27. Ezekkel a világ kerek mindaddig, amíg a Teremtő Akarat azt helyénvalónak látja.
Jásdi Kiss Imre - A Világtörténelem kicsinyke szelete a magyar kultúrának:
A pozsonyi csata
https://videotar.mtv.hu/Videok/2013/10/29/10/Pozsonyi_csata__egy_konyv_a_fennmaradasert_vivott.aspx